Kenőcs juh-ízületekhez, Jogszabályfigyelő

Teljes szövegű keresés Fűben, fában orvosság Álmosdon a régi, orvos és patikaszerek nélküli világban felettébb nagy szerepe volt a különböző népi gyógyászati ismereteknek.

• Geloren HA ín és porcerősítő 30 db - TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK
• Csípőízület zsinegfájdalma
• Hidrokortizon kenőcs a térdízületre
• Szabó Gyuri bácsi bükki füvesember ízületi gyulladás reuma
• VEYXAT SUNLITAN GÉL G - ÁLLATGYÓGYSZEREK - Állateledel - felszerelés - állatgyógyszer
• Többéves állatgyógyászati tapasztalattal rendelkező csapat Kiszállítás akár 24 órán belül Leírás és Paraméterek Vélemények Leírás és Paraméterek A GelorenHA olyan táplálékkiegészítő, amely a mozgásszervi rendszer védelmére és regenerálására szolgál.
• Kenőcs Lyme-kór ellen Bár az idei, szokatlanul enyhe tél négy-öt leghidegebb napjának egyikén talán  furcsának tűnik a kullancsok által terjesztett egyik legsúlyosabb betegség, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás kullancsencephalitis — KE elleni védekezésről szólni, paradox módon ennek épp most van itt az ideje.
• A felelős kecsketartáshoz fontos összefoglalni, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban.

Fűben, fában orvosság — tartotta kenőcs juh-ízületekhez is a néphit, s a nemzedékről nemzedékre kenőcs juh-ízületekhez tapasztalat és gyakorlat mindmáig nagyon gazdag, akárcsak a hozzájuk kapcsolódó babonás cselekedetek. A település lakói szerfelett sokféle növényt alkalmaztak belsőleg, külsőleg, könyökízület reumatoid artritisz, pakolás, kenőcsök formájában a különböző betegségek gyógyítására.

A növények közül számos fajta megtermett a kiskertekben, jelentős részüket a falu határának homoki részén, az erdők alján, utak mentén, a Kék-Kálló-dűlőben, a Daruláb nevezetű réten, a régi zsidó kenőcs juh-ízületekhez környékén gyűjtötték, másokat pedig a fekete kenőcs juh-ízületekhez részen a Nagy-árok és a Sziget környékén. Köhögéscsillapítónak és a gyomorsavképzést akadályozónak kenőcs juh-ízületekhez az akácfavirág teáját.

A minden kiskertben fellelhető borsfű teája — amellett, hogy kenőcs juh-ízületekhez borsfű a borsot helyettesítette a táplálkozásban, s kiváló ízesítője kenőcs juh-ízületekhez a húsoknak, kenőcs juh-ízületekhez az ecetes uborkának — jót tett az alacsony vérnyomás, bélhurut, felfúvódás és köhögés ellen.

A bors-fodormenta teáját nyugtatóként, étvágygerjesztőként, szélhajtóként, fejfájás, epekólika és gyulladások borogatásaként használták. A vizimentát fürdőkhöz használták. A bazsalikom a régi öregasszonyok kedvelt növénye volt. Templomba menet imádságos könyvükbe tették vagy zsebkendőjükbe fogták, hogy illatosak legyenek. Ugyanerre a célra használták még a Boldogasszony levelét és az istenfa illatos ágacskáit is.

Teaként gyomorerősítő, étvágygerjesztő, bélrenyheség, haspuffadás elleni szer. Itta a betegségben szenvedő hét napon át víz helyett is. Régen a kertek alján, mezsgyék megjelölésére ültetett bodzabokrok friss ágait lehántva a háncsból rozsliszttel jól kigyúrt tésztát készítettek, azt a dagadt lábra kenték. Hűlés, nátha ellen bodzavirág, szikfűvirág és hársfavirág teát kenőcs juh-ízületekhez a beteggel.

A temetőben található borostyánlevél főzetét bőrbaj, ótvar ellen, fejtisztítószernek használták. Amilyen gazdag és sokrétű a burgonya felhasználása a táplálkozásban, ugyanúgy a népi gyógyászatban is — Álmosdon. A rózsakrumpli levét gyomorégés, gyomorsavtúltengés megszüntetésére alkalmazták.

Burgonyakásából meleg borogatást készítetek tüdő- vesegyulladásra, kólika ellen, fekélyre és gennyesedésre.

• Fűben, fában orvosság | Száz Magyar Falu | Kézikönyvtár
• Kenőcs vagy tabletta ízületekből
• Ízületi fájdalmak kezelése külsőleg alkalmazható készítményekkel - gélek, krémek, tapaszok

A héjában főtt krumpli levét gégehurutra, hörghurutra és álmatlanság ellen itták. Szemhéjgyulladás borogatására, égési sebre nyers reszelt burgonyát használtak.

VEYXAT SUNLITAN GÉL 1000G

A fekélyt és a gennyes sebet egész nyers burgonyával kilencszer megkerekítették, és azt a ízületi fájdalommal troxevasin eldobták: aki azt felvette, arra ment át a betegség.

Kenőcs juh-ízületekhez mindenütt fellelhető csalán levelének főzetét reuma, köszvény, viszkető bőrkiütés, vérszegénység, aranyér, cukorbaj, tüdőbaj elleni szerként használták. Erősebb hatást váltott ki a gyökeréből készült főzet. Reumás és bénult testrészeket friss csalánnal korbácsoltak.

Hajhullás elleni szert is főztek apróra vágott zöld leveléből. Egy marék csalánból fél liter vízzel és fél liter ecettel fél órán keresztül kellett főzni, majd leszűrni, kenőcs juh-ízületekhez a készítménnyel dörzsölték be minden este a fejbőrt.

A csipkerózsabogyó nevezték seggvakarcsnak, nyakvakarcsnak, mert a gyerekek pajkosságból egymás nyakába, nadrágjába tették a magvát, és az viszketés okozott szárított húsából készítettek erős főzetet hólyaghurut, cukorbaj gyógyítására vagy ha vizelési zavart, vérvizelést, hólyaggörcsöt, gyulladást tapasztaltak — napjában háromszor itatták a beteggel. A diófa szárított leveléből készült teát vértisztítóként használták.

Porckopás, ízületi gyulladás, izomfájdalom kezelése gyógynövényekkel

Daganatos betegségre külsőleg, belsőleg egyaránt jónak tudták. Csontmegbetegedés, szemgyulladás, foghús-megbetegedés, általános gyengeség tünetére is diófalevél-teát adtak reggelente a betegnek. A dióburokteát hószámzavarkor, fehérfolyás elleni öblítőként alkalmazták.

Az Öreg szőlőskerti és kenőcs juh-ízületekhez legelőutak mentén található ezerjófűből készült teát a megzavart gyomorműködés rendbe hozására használták, valamint aranyérbántalmak enyhítésére. A Selindi út dűlőjén vadon termő mérgező farkasalma a gyógyítóasszonyként ismert Dókáné kertjében még a közelmúltban is fellelhető volt. Főzetét sebek borogatására, kimosására használták. Gyógyulásukat elősegítette, anélkül, hogy fertőzés állt volna elő. Reuma, izületi bántalmak kezelésére fürdőt kenőcs juh-ízületekhez belőle.

Mérgező volta miatt csakis külsőleg használták. A Sziget rétjein mindenütt fellelhető fekete nadálytő a legkedveltebb gyógynövénynek számított Álmosdon. Az idősebb emberek még napjainkban is alkalmazzák törésre, zúzott sebekre, csonttörésre, a hegképződés kenőcs juh-ízületekhez, visszérgyulladásra borogatásként. A kiásott fekete nadálytő gyökerét megmosták, lereszelték, és tejben vagy vízben megfőzve az említett betegségek gyógyítására használták, régen éppúgy, mint ma. Csak annak a növénynek a gyökere gyógyít, amelyik nem virágos.

A reumás és köszvényes testrészre hét napon át meleg pakolást alkalmaztak. Ideggyulladáskor a fájdalmat gyorsan megszünteti. Télen a szárított gyökeret felaprózva vízben főzték meg. Régen minden szalma- és nádtetős ház tetején megtalálható volt a fülfű ez a kövirózsa. A növény nedvét vöröshagyma levével összekeverték, és a fájós fülbe cseppentették.

Forró sóra öntve, kis vászonzacskóban a beteg füle alá tették, és meleg takaróval betakarták.

Ízületi gyulladás, reuma

Ezt a gyógymódot ma is eredménnyel alkalmazzák. A fokhagyma napjainkban is általános népi medicina érelmeszesedés, magas vérnyomás ellen. Kenőcs juh-ízületekhez vagy tejben főzve bélférgek ellen itták vagy beöntést készítettek belőle.

Ótvar és fejtetű ellen is használták a régi időkben bedörzsölőszerként.

A réten növő fűzfa, fehér fűz fiatal ágairól lehántott kéregből és a nedvből egy-két kiskanálnyit fél liter vízben teának megfőzve a szert állandó hasmenés, gyomorgörcs és lázzal járó betegségek esetén alkalmazták, kétóránként egy evőkanállal adva a betegnek.

Köszvényes bajokra és vérköpés esetén is hatékonynak tartották. A homoki erdőrészen található kenőcs juh-ízületekhez virágából főzött teát a szívbetegekkel itatták.

A vadgesztenyefa leveléből főzött teát szamárköhögés ellen vetették be. A termés héját a hasmenést megszüntető kiváló házi szernek tartották. A Nagy-árok mentén termő görög széna másképpen vadlucerna magvából pépes borogatást készítettek daganatos sebek gyógyítására.

Régen szokás volt a szűzdohányt a görög széna virágával illatosítani. A gyermekláncfű vagy csorbóka gyökerének és levelének főzetét májbajban, sárgaságban szenvedő betegnek adták. Hatékonynak tartották krónikus ekcéma esetén is, ilyenkor naponta háromszor kilenc napon át itatták a beteggel.

Kenőcs juh-ízületekhez régi javasasszonyoknál nagy becsben állt a gyöngyvirág. Levelét és virágát szívbetegek gyógyítására használták.

Alkalmazták fejfájás, szédülés esetén is. Gutaütéskor levendula és gyöngyvirág ecetes kivonatával dörzsölték a beteget. Gyökere az impotencia és fehérfolyás népi gyógyszere volt. A hársfa virágából készült teát mindig csak forrázták. Meghűlés ellen alkalmazva bodzavirággal, szikfűvel, borsmentával kenőcs juh-ízületekhez, mézzel, melegen elfogyasztva jó izzasztónak tartják ma is.

A hársfalevél porát a zsályalevél porával együtt a fogak tisztításra használták.

A kiskertekben és vadon kenőcs juh-ízületekhez termő ibolya virágát, levelét és gyökerét egyaránt gyógyító hatásúnak tartották. A gyökeréből készült teát hörghurut ellen itatták a beteggel. Az egész növényből készült főzetet mézzel édesítve a szamárköhögés gyógyítására használták hét napon keresztül kétóránként adagolva egy evőkanálnyit. Tüdőbaj, légzési nehézség esetén naponta háromszor huszonegy napon át teakúrát vettek.

De vigyázni kellett, mert levele és virága nagy mennyiségben hánytató és hashajtó hatású. Az ibolya májusi friss nedve a fejfájást szüntette. Készítettek olajat is kenőcs juh-ízületekhez virágból.

A legelőn termő, ősz táján virágzó tövises iglic maréknyi gyökerét egy liter vízben megfőzve naponta három csuporral kellett meginnia a betegnek. Húgyhajtó, az epemirigy-működést fokozó hatást tulajdonítottak a kúrának. Időtartama kilenc nap volt. Az istenfa kenőcs juh-ízületekhez régi öregasszonyok virága volt néhány helyen még fellelhető a kiskertekben.

Féregűző, köptető, gyomorerősítő főzetét kenőcs juh-ízületekhez. A falu határában, a zsidó temető környékén, a legelődombon található kakukkfüvet fűszernövényként is használták.

Juh- és kecsketenyésztés

Emellett mindenféle gyomorbetegségre, szamárköhögésre, menstruációs görcsökre, tüdőgyulladásra jó házi szernek tartották. Szamárköhögés gyógyítására fagyönggyel tíz percig főzték, és a betegnek mézzel keverve kétóránként egy kenőcs juh-ízületekhez adtak belőle. A kiskertekben termő Álmosdon papkesztyű néven ismeretes kankalin esetében az egész növényből készült teából egy csészével adtak kilenc napon keresztül reuma, köszvény, izületi gyulladás, görcsös fejfájás esetén.

Fürdővízbe is tették a növény virágát.

Fűben, fában orvosság

Virágának porzója viszketést okoz, ezt alkohollal mosták le. Minden konyhakertben megtalálható ma is a kapor. Hatóanyaga a magvában kenőcs juh-ízületekhez. Gyomorerősítő, epehajtó, de kólika ellen is jó hatásúnak tartották. Külsőleg szemgyulladásra kenőcs juh-ízületekhez.

A mezőkön, utak mentén termő katlankóró katáng leveléből — még udvarseprőt is készítettek a növényből Álmosdon —, de főleg gyökeréből főzött teát máj, vese, lép tisztítására használták. Szemsérüléskor, szemkötőhártya-gyulladás esetén búzavirággal kevert főzetét borogatásként alkalmazták.

A régi temetőkben található kecskerágó gyümölcséből olajat préseltek, és a kéreg porával keverve ótvaros fej gyógyítására használták bedörzsölőszerként. A valamikor általánosan termelt kender, amelyből a családok vászonneműjét készítették, gyógynövényként is használatos volt. Vizelési zavar, hólyaghurut ellen, vizelethajtónak alkalmazták. Levelét borban főzték.

Menthamax 36 gél g - TAKARMÁNYOK, KIEGÉSZÍTŐK

Nagy adagban azonban részegítő, ártalmas hatásúnak tartották. Zöld kenderrel és az illatos bazsalikommal üldözték ki a legyeket is a lakásból.

A dűlő utak mentén, a fasorokban vadon termő komlót használták kenyérsütés alkalmával a komlós korpa készítésére. Emellett közismert volt a nemi izgalmat csillapító és ideges álmatlanság elleni hatása is. A virágából készült főzetet borogatásra és fájdalomcsillapítónak is használták.

A kökény virágából ülőfürdőt készítettek a nők elmaradt havi tisztuláskor. Főzetét mint lábfürdőt is vették, konyhasót és hamut kevertek bele. Musttal erjesztve idegerősítő szerként volt használatos.