A kéz interfalangeális ízületei artrózisa
Tartalom
Látták: Átírás 1 A fogyatékosság és rokkantság új szemlélete alapján a fejezet taglalja a mozgásszervek legfontosabb sérüléseit, betegségeit, s azokat a tényezôket, melyek hozzájárulnak a tartós károsodások kialakulásához.
Az új szemlélet meghatározó jellemzôje a fogyatékosság, a tartós munkaképesség-változás megelôzése, a károsodott személy mind maradéktalanabb társadalmi reintegrációját megvalósító a kéz interfalangeális ízületei artrózisa. A fejezet a diagnózis és a terápia elveinek, algoritmusszerû sémáinak bemutatása mellett figyelmet szentel a szövôdmények és a károsodások megelôzésének, az adott funkciók helyreállítását, kompenzálását megvalósító rehabilitációs ismereteknek.
A fejezet két részre tagolódik, az elsô rész tárgyalja a károsodások minôsítésének általános szempontjait, a felsôvégtag-károsodásokat traumatológiai és egyéb jellegû rendellenességekaz alsóvégtag-károsodásokat az alsó végtag sérüléseire és egyéb rendellenességeire vonatkozó legfontosabb orvosszakértôi ismeretek és a mozgásszervrendszert érintô legfontosabb szisztémás megbetegedések értékelési szempontjait. A második részben a gerinckárosodásokat, értékelésüket, jelentôségüket, rehabilitációjuk lehetôségeit ismerhetjük meg.
RÉSZ A végtagok károsodásai, szisztémás mozgásszervi károsodások Géher Pál Béleczki Lajos Héjj Gábor Juhász Ferenc Kullmann Lajos Záborszky Zoltán Általános rész A mozgatórendszer felépítése és funkciói Héjj Gábor, Juhász Ferenc A mozgásszervrendszer elemei a csontrendszer, a csontokat összekötô ízületek a csontok érintkezési felületeit borító porcokkal és az ízületi szalagokkal, az izmok és az inak. Nem tartoznak ugyan közvetlenül a rendszerbe az idegek és az erek, de a vérellátás és a beidegzés révén a mozgásszervi funkciók nélkülözhetetlen elemei.
Mozgásszervek alatt a test tartó és mozgató apparátusát értjük. A tartófunkciót a a kéz interfalangeális ízületei artrózisa, a csontokat összekötô szalagok és az izmok elsôsorban a csontrendszer és az ízületek stabilitása révén valósítják meg. Az egyes testrészek és az egész test a kéz interfalangeális ízületei artrózisa, melynek alapvetô feltétele az ízületek és a csontok mobilitása, a csontok végén elhelyezkedô ízületek, valamint az izmok teszik lehetôvé.
Az izmok mûködése biztosítja a gravitációs és az egyéb külsô erôkkel szembeni ellenállást, az erôkifejtést a külvilág objektumaira való fizikai hatástvalamint az izomtónust.
Köszvény - jelek, tünetek és kezelés - Homorú-domború lencse
A mozgásszervrendszer alapvetô funkciói részfunkciók révén valósulnak meg. Közülük a legfontosabbak: Testtartás. Ide tartozik az állás, a járás, azaz az egész test mozgatásának koordinált, célirányos megvalósítása. Lehetnek akaratlagosak, akarattól függetlenek reflexesek.
13. fejezet. A mozgásszervek károsodásai
Ide tartoznak a sztereotípiák, s a különbözô motoros perszeverációk. Az izmokból, ízületekbôl eredô, a mozgásból adódó ún. Neuromuszkuláris mechanizmus. A mozgásfunkció nélkülözhetetlen eleme, hiszen a vázizomrendszer rostjai kizárólag a központi idegrendszerbôl érkezô impulzusok hatására húzódnak össze, illetve ernyednek el.
A mozgásszervrendszer által biztosított mûködések.
- A kéz sérülései, különösen azok, amelyeket bizonyos időközönként okoztak például sportos sérülések ; A hosszabb ideig ható termelési tényezők.
- Epidemiológia[ szerkesztés ] A reumatoid artritisz az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, mely világszerte a lakosság kb.
- Ideális mennyiségű békák. Láb. Lábtanulmány
- Reumatoid artritisz – Wikipédia
- Súlyos fájdalom az ujjban. A jobb kéz mutatóujja fáj
A felsorolt struktúrák és funkciók révén tudunk megvalósítani számos olyan tevékenységet, melyek nélkül létezésünk, napi életünk, munkavégzésünk, részvételünk a szûkebb és tágabb társadalom életében lehetetlen lenne. Közülük a legfontosabbak a hely- és helyzetváltoztatás, illetve a testhelyzet stabilizálása. Az alaptesthelyzetek felvétele és tartása. Ide tartoznak az olyan mozgást, erôkifejtést és stabilitást igénylô tevékenységek, mint az 6 FEJEZET állás, az ülés, a fekvés, a térdelés, a hajlás, az egyensúlytartás.
Testhelyzet-változtatás önmozgatás. Saját testünk mozgatása ülô, fekvô és egyéb testhelyzetekben. Tárgyak mozgatása különbözô testrészek segítségével, emelés, teherhordás.
A kézügyesség alkalmazása, a tárgyak felvétele, letétele, manipulálása, forgatása, dobása stb. Járás és mozgás. A járás különbözô formái sétálás, ütemes járás, futás, ugrás, mászásjárás különbözô irányban elôre, hátra, oldalt és távolra.
Helyváltoztatás lakásban, házon belül és kívül, lakott területen és nyílt terepen. A különbözô elsôdleges és másodlagos mozgásszervrendszeri funkciók és képességek alapvetô, elengedhetetlen feltételei létfontosságú napi és társadalmi tevékenységeinknek. A mozgásfunkciók hierarchiája. Egy adott funkció lehet egy testrész, egy régió vagy egy szerv kizárólagos tulajdonsága. A funkció értékét ki lehet fejezni az adott testrészre és magasabb szintre vonatkozóan is annak megfelelôen, hogy az adott testrész milyen arányt képvisel a szerv vagy az egész szervezet funkciójából.
Az egyes funkciószintek egymásba történô átváltását szorzók és táblázatok segítik.
Az ujjait megráncolja. Miért nem hajlik az ujjak? Segítsen a fájdalomnak
A mozgatórendszer funkciókárosodásai A sérülések, rendellenességek és betegségek a funkciók hiányát, csökkenését vagy torzulását gyûjtôszóval: funkciókárosodását okozhatják. A sérülés vagy a betegség önmagában nem jellemzi a károsodást. Egyazon sérülés vagy betegség a funkciókárosodások széles skáláját eredményezheti, jellegüket és súlyossági fokozatukat illetôen egyaránt. Az orvosszakértôi tevékenység egyik legfontosabb feladata a képességek, a funkciók állapotának megítélése.
A károsodásokat kritériumokkal jellemezzük.
E kritériumok megléte vagy hiánya a károsodás súlyosságának bizonyítéka. Az eredményes orvosszakértôi tevékenység feltétele a károsodási kritériumok egyértelmû, pontos megfogalmazása. Figyelembe véve a vizsgálat kétszeresen szubjektív jellegét a vizsgáló és a vizsgált személy részérôls különösen azt a tényt, hogy az igénylô általában a károsodás megállapításában, s annak súlyossá nyílvánításában érdekelt, törekedni kell minél objektívabb és objektivizálható kritériumok alkalmazására.
Emiatt nagyon fontos, hogy a kritériumok jól meghatározottak, lehetôleg egyszerû eszközökkel kimutathatóak és objektivizálhatóak legyenek.
A mozgatórendszer a kéz interfalangeális ízületei artrózisa kapcsolatos néhány fogalom Aktív mozgások. A vizsgált személy által akaratlagos izommûködéssel létrehozott mozgások, melyeknek határt szabhat a vizsgált ízület adott ponton bekövetkezô fájdalmassága vagy például a mozgásban részt vevô izmok, inak a kéz interfalangeális ízületei artrózisa.
Nyaki károsodás gyakori
Passzív mozgások. A vizsgáló által véghezvitt mozgások, melyek bizonyos mértékig a vizsgált fájdalmát legyôzve nagyobb mozgáskitérést eredményezhetnek és értelemszerûen pótolni tudják a kiesett aktív mozgatófunkciót is izomvagy ínsérülés esetében. Akadályt jelenthet ízületi szabadtest, nagyobb mennyiségû folyadékgyülem vagy ízületi kontraktúra, teljes mozgásképtelenséget eredményez az ízületi ankylosis.
- Hogyan lehet eltávolítani a duzzanatot a láb ízületéről
- Lábtanulmány Ideális mennyiségű békák.
- A mutatóujj falának növekedése milyen. Az ízületi kúpok okai. Körmös karcsúság
- Ennek a sértésnek az okai és kezelése?
- Melegítő kenőcs a lábak ízületei számára
Az ízületi mozgásokat akadályozó zsugorodás, melynek ízületi eredeten kívül izom- kötôszöveti és bôrzsugorodás is lehet az oka. Az az egyes ízületekre jellemzô középállás, mely spontán kialakult ankylosis vagy mûtéti merevítés esetén a lehetô legjobb funkciót biztosítja.
A mozgások terjedelme. Az adott ízületben létrejövô egy- vagy többirányú mozgások határértékeivel jellemezhetô mozgástartomány.
A mozgásszervi funkciókárosodások vizsgálata A károsodások vizsgálatánál több szempont értékelésére támaszkodhatunk: Anatómiai elváltozások, melyek különös jelentôséggel bírnak például a gerinckárosodások értékelésében. A klinikai diagnózisok, kórképek értékelése a mozgásszervrendszer minden szakaszán használható kiegészítô módszer.
Mi a köszvény?
A mozgásterjedelem vizsgálata az ízületek alapfunkciójának károsodását értékeli. Értelemszerûen ide tartozik az ízületek instabilitásának vizsgálata is. Acsonkolásos károsodások értékelése. Egyre inkább elôtérbe kerülnek a funkcionális vizsgálatok. Az erôkifejtés és az állóképesség vizsgálata ma már nélkülözhetetlen a mozgásszervek károsodásainak értékelésében. A vizsgálatok technikája kidolgozott, felszerelésük viszonylag olcsó, alkalmazásuk megbízható, a kéz interfalangeális ízületei artrózisa eredményeket hoz.
A vizsgálati lehetôségeket egyénileg adaptálva, rugalmasan, a vizsgált személy számára mindig a legelônyösebb formában kell alkalmazni. Egyes károsodások kimutathatóak egy-egy módszerrel, más károsodások értékelésénél több módszert szükséges kombinálni. A módszerek alkalmazása megfelelô szakmai tudást, felszerelést igényel e vizsgálatokat mozgásszervi, orvosszakértôi laboratóriumoknak kell végezni.
Milyen mozgások lehetséges az ízületekben. Az ízületek típusai
Az értékelés legfontosabb szempontjai a következôk: Az elveszett a kéz interfalangeális ízületei artrózisa megítélése mellett törekedni kell a megmaradt, a fejleszthetô funkciók kimutatására, melyre a betegek rehabilitációja építhetô. A megmaradt képességek kimutatására szolgálnak a funkcionáliskapacitás-vizsgálatok. A károsodások vizsgálata a hagyományos orvosi kivizsgálásra épül. Az anamnézis sajátosságaihoz tartozik a foglalkozási, ergonómiai ártalom kimutatása, a munka körülményeinek, feladatainak, statikai, erôkifejtési és mozgásigényének feltárása.
Az értékelés objektivitása, megbízhatósága.
- Hagyjuk a betegségek minden csoportját.
- Az ízületek típusai Milyen mozgások lehetséges az ízületekben.
- Ugyanilyen fontos a nagy táplálkozás.
- Milyen mozgások lehetséges az ízületekben. Az ízületek típusai
- Ízületi dysplasia kezelése
- Hogyan kezeljük a könyökízület ízületi gyulladását